MÉLTÓ MEGÉLHETÉS

Sikerek és mérföldkövek 2014-ből

2017. március 02. - MSZEH_HAPN

A 2014-es év mozgalmas volt, fontos új folyamatok elindításáról szólt a szervezetünknél. Többek között megszerveztük az első elszámoltathatósági fórumunkat, aminek célja az volt, hogy az európai parlamenti választások jelöltjei nyilvánosság előtt valljanak színt: megválasztásuk esetén támogatnák-e a megfelelő szintű garantált minimumjövedelem bevezetését. Nyílt leveleket adtunk be (egyet petícióként is a 2015-ös költségvetési tervezet felülvizsgálatára); utcai eseményt rendeztünk; együttműködésben más szervezetekkel elindítottuk a "Szervezkedjünk tüzelőért!" című kampányt a szociális tűzifa igénybevételéről; fórumbeszélgetést bonyolítottunk le az energiaszegénységről; számos sajtómegjelenésünk volt. Ebből a sokszínű munkából válogatunk alább, akit érdekelnek a részletek, ide kattintva megtalálja a 2014-ről szóló beszámolónkat.

electing_champions_for_a_social_europe_magyarorszagon_europaikent_elni.jpg

Fotó: MSZEH, Üzenetek az európai parlamenti választások jelöltjeinek, 2014

 

Garantált minimumjövedelem

A méltó megélhetés, garantált minimumjövedelem ügyében több megmozdulást eseményt szerveztünk azzal a céllal, hogy a minimumjövedelem gondolatát elkezdjük bevinni a köztudatba, kerekedjen körülötte szakmai és társadalmi vita, jelenjen meg a téma a médiában is. 

Minimumjövedelem és szegénység

Ezek egyike volt egy több mint 100 fő részvételével szervezett "Minimumjövedelem és szegénység" című konferencia 2014 szeptemberében, ahol aktivisták, érdeklődők éppúgy jelen voltak a résztvevők között, mint szociális szervezetek küldöttei, a parlament vagy a minisztérium (EMMI) részéről érkezők.

A sajtónyilvános eseményről több tudósítás is készült:

 

"Válassza a szociális Európa támogatóit!"

Májusban az Európai Szegénységellenes Hálózat kezdeményezéséhez csatlakozva a Civil Kollégiummal és a beleszolok.eu-val együttműködve megrendeztünk az első nyilvános elszámoltathatósági fórumunkat, amelyen azt a kérdést tettük föl az európai parlamenti választások jelöltjeinek, hogy megválasztásuk esetén támogatnák-e a garantált minimumjövedelem ügyét. Összefoglaló itt található.

A képviselőjelöltek nyilatkozatait a sajtó rögzítette, számos anyag született:

 

electing_champions_for_a_social_europe_mondj_nemet_a_szegenyek_uldozesere.jpg

Fotó: MSZEH, Üzenetek az európai parlamenti választások jelöltjeinek, 2014

Az összeurópai kampány eredményeként 2014-ben a megválasztott európai parlamenti képviselők 10%-ának támogatását sikerült megnyerni a garantált minimumjövedelem ügyének.

5BP

A Humán Platform "5BP" című Budapestre irányuló online kampánya keretében érintett aktivisták segítségével Szociális plafon helyett létminimumot! címmel a garantált minimumjövedelemről szóló tényanyagot állítottunk össze.

5bp.jpg

Kép: Humán Platform (forrás: http://humanplatform.hu/szocialis-plafon-helyett-letminimumot/)

 

Október 17. - A szegénység elleni küzdelem világnapja

A világnap alkalmából utcai megmozdulást szerveztünk Össz(e)tűzés címmel, azzal a céllal, hogy 2014-ben Magyarországon minden harmadik ember érintett volt a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés problémájában.

Az esemény jelentős sajtóvisszhangot kapott:

Budapest mellett Pécsett és Miskolcon is kapcsolódó programok zajlottak.

 

Nyílt levelek

A 2015-ös költségvetésről

A költségvetés szociális kiadásokra vonatkozó tételeinek felülvizsgálatát petícióként is támogatható nyílt levélben kértük, amelyet a parlamenti képviselőknek is elküldtünk "Mondjon nemet!" címmel. A petíciót több mint 1800 fő támogatta aláírásával.

A nyílt levélről cikkek is készültek:

A nyílt levél a Civil Rádió 117 perc című műsorában is témává vált, emellett az Európai Szegénységellenes Hálózat angolul is publikálta a szöveget.

 

Gyerek vagyok

Az óvodás gyerekek hiányzásának szankcionálásáról is nyílt levéllel fordultunk a döntéshozókhoz Gyerek vagyok címmel A gyermekek jogainak világnapja (november 20.) alkalmából a Gyerekesély Egyesülethez csatlakozva.

 

Energiaszegénység

Kerekasztal

Október 17-én kerekasztal-beszélgetést tartottunk Energiaszegénység címmel, amelynek főbb témái a következők voltak: mit jelent az energiaszegénység; milyen jellemzői vannak falun és városon; jó-e a szociális tüzelő igénylésének rendszere; mit jelent a fenntarthatóság és milyen helyi, alternatív megoldások merülhetnek föl az energiaszegénység kezelésére. Az esemény a szociális tüzelőről szóló kampányhoz is kapcsolódott.

Tűzifa kampány

"Szervezkedjünk tüzelőért!" címmel 2014 őszén kampányban vettünk részt, amelynek célja az volt, hogy az 5000 fő alatti lélekszámú települések lakói gyakoroljanak nyomást annak érdekében, hogy az érintett települési önkormányzatok igényeljenek lakosaik számára tűzifa támogatást. Partnereink a Civil Kollégium és a Közösségfejlesztők Egyesülete és a Minority Rights Group Europe voltak. A kampány keretében egy tájékoztató honlap is készült, illetve Borsodbótán és Olaszliszkán közösségi akciók zajlottak. Bővebben a kampányról itt

A kampány tanulságairól cikk jelent meg a Parolában is.

 

Közmunka

Kutatási kötetbemutató

2014-ben publikáltuk A közfoglalkoztatási csapda című kötetünket, ami nem reprezentatív, kismintás kutatás keretében a közfoglalkoztatottak helyzetét, életkörülményeit, lehetőségeit tárta föl.
A kiadványt nagy médiaérdeklődés övezte: 

 

Közmunkás Mozgalom a Jövőért

A Magyar Szegénységellenes Hálózat által erősített csoportról, a Közmunkás Mozgalom a Jövőért tevékenységéről 2014-ben is több tudósítás látott napvilágot, ezek közül néhány:

A csoport saját blogja itt található.

A közösségszervezés módszertanáról Vojtonovszki Bálint (a Magyar Szegénységellenes Hálózat  akkori közösségszervezője) és szerzőtársai írása megjelent a Civil Szemlében.

* * *

Ez a sok munka, kampány, rendezvény nem valósulhatott volna meg az önkéntesek, aktivisták erőfeszítései nélkül, köszönjük mindenkinek!

 

Videótár

Felvételek a munkánkról, akcióinkról

Videók, animációs kisfilm, beszélgetések felvételei - ezek is rögzítik a munkánkat. Van köztük a szegénységről szóló tájékoztató anyag, akcióról készült felvétel, kampányvideó. Van, amit mi készítettünk, akad, amit mások rólunk. Itt gyűjtjük ezeket.

 

kisfilm_kep.jpg

Fotó: MSZEH, kisfilmkép

 

Rólunk szól

2016

Szegénységet megtapasztalt érintettekkel és szakértőkkel egy animációs kisfilmet készítettünk "EZ A MINIMUM!" címmel, megtekinthető ITT.

A Civilek a költségvetésről 2016 című kampány rólunk készült felvételei ITT és ITT.

A Slejm című online magazinműsor egyik epizódja ITT.

Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete kérdezett minket, videó ITT.

A Katalizátor Hálózat beszélgetésére meghívást kaptunk, erről felvétel ITT.

 

Korábbi felvételek

2011-es felvétel ITT

2010-es videó ITT és ITT.

 

Youtube-csatornáink:

ITT és ITT

 

A Közmunkás Mozgalom a Jövőért csoporttal együttműködve készült videók ITT találhatóak.

Külföldi sajtónk, nyilvánosság

Rólunk írták idegen nyelven

Szervezetünkről, munkánkról, témáinkról időről időre jelennek meg írások, cikkek, beszámolók és híradások idegen nyelven is. Alább a legutóbbi évek termését szedtük csokorba. // Here you can find foreign language publications about our work in various languages such as English, Croatian, German, Norwegian, French, Spanish.

 

newspaper_mini_image.jpg

Fotó: http://all-free-download.com/free-vector/newspaper-vector-free-download.html

 

2016

A szegénységről méltósággal című sajtódíjunkat egy nemzetközi együttműködés keretében szerveztük meg, horvát bejegyzés ITT, cikk ITT és ITT (horvátul - in Croatian).

Meghívást kaptunk Ausztriába a Precarity Office Vienna jóvoltából, beszámoló ITT (németül - in German).

A szegénységben élők európai találkozóján a magyar delegáció is részt vett az Európai Szegénységellenes Hálózat szervezésében, ennek keretében egy akciót is szerveztek az érintettek, erről cikk ITT (angolul - in English). Az évente megrendezett találkozó blogja ITT (angolul - in English).

Kasztília és León Szegénységellenes Hálózatával való találkozónkról ITT egy kis ízelítő (angolul és spanyolul - in English and Spanish).

A szegénység elleni küzdelem világnapja (október 17.) alkalmából rövid beszámolók a világnapi akciók nemzetközi oldalán ITT (angolul - in English).

A közfoglalkoztatottak nehézségeiről cikk ITT (franciául - in French).

Az Európai Közösségszervező Hálózattal való együttműködésünkről bejegyzés ITT (angolul - in English).

A szervezetünk által támogatott fórumszínházi miniprojektről ITT (angolul - in English).

 

2015

Norvégiában is kíváncsiak voltak a magyarországi szegénységre, illetve ezen belül a közfoglalkoztatottak helyzetére, országjárásunk egyik állomásáról norvég cikk született, a cikk ITT (norvégul - in Norwegian).

A horvát Indexen is megjelent egy cikk a Horvát Szegénységellenes Hálózattal való együttműködésünkről, a cikk ITT (horvátul - in Croatian).

A horvát hálózat ír rólunk ITT is (horvátul - in Croatian)

Az egészségügy és szegénység témában ekkor zárult le a DRIVERS című többéves együttműködés, erről híradások ITT és ITT (angolul - in English).

 

2014

A Budapest Beacon írt arról, hogy hazánkban közel minden harmadik embert érintett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés, a cikk ITT (angolul - in English).

A megfelelő szintű garantált minimumjövedelemért folyó munkánkról a hazai sajtóanyagok linkjeivel ellátott összefoglaló ITT (angolul - in English).

Akkori munkatársunkkal, a Közmunkás Mozgalom a Jövőért csoport korábbi közösségszervezőjével interjú a tevékenységéről ITT (angolul - in English).

"Válassza a szociális Európa támogatóit!" (Electing Champions for a Social Europe) című kampányunk keretében az európai parlamenti választások hazai jelöltjeit kérdeztük arról, hogy megválasztásuk esetén támogatnák-e a garantált minimumjövedelem koncepcióját, a kampányról híradások ITT és ITT (angolul - in English).

  

 

Street artosok Szomolyáról

Kiállítás és emlékezés a roma holokauszt áldozataira fiatalokkal

Két videót osztunk most meg, mindkettő tagszervezetünk, a SZETA Egri Alapítványa által jutott el hozzánk. Civil kezdeményezésük keretében a szomolyai street art csoport szervezett interaktív foglalkozást iskolás gyerekeknek.

A történelem tragikus fejezete a holokauszt, amely többek között számos zsidó embernek, szexuális kisebbséghez tartozóknak okozta a halálát. A holokausztnak sok roma áldozata is volt.

szomolyai_street_art_csoport.jpg

Fotó: Szeta youtube (https://www.youtube.com/watch?v=DudMUH8R7pM)

A porajmos (azaz roma holokauszt) kifejezés emlékeztet minket azokra a szenvedésekre és igazságtalanságokra, amelyekkel a roma embereknek kellett szembenézniük. A közös emlékezés keretében a szomolyai street art csoport a művészetet hívta segítségül, hogy fiatalokkal együtt hozzanak létre alkotásokat. A művekből kiállítást is szerveztek. Ebből az alkotófolyamatból nyújt ízelítőt az alábbi két videó.

https://www.youtube.com/watch?v=DudMUH8R7pM

https://www.youtube.com/watch?v=ysIjGU1yKXE

A SZETA Egri Alapítványának Facebook-oldala itt, youtube-csatornája pedig itt található.

Szociális katasztrófavédelmi zöld számot!

A SZOCSOMA nyílt levele

Partnerszervezetünk, a Szociális Csomagküldő Mozgalom (SZOCSOMA) nyílt levelét tesszük közzé az alábbiakban, amelyhez petíció formájában egyének és szervezetek is CSATLAKOZHATNAK ITT.

 

SZOCIÁLIS KATASZTRÓFAVÉDELMI ZÖLD SZÁMOT !

Nyílt levél a Belügyminiszterhez!
Tárgy: Szociális katasztrófavédelmi zöld szám

Tisztelt Miniszter Úr!

A mélyszegénységben élőket segítő szakemberek és civil csoportok egybehangzó megállapítása szerint ma széles körben szociális válsághelyzet alakult ki Magyarországon. Az állam a mélyszegénységben élő kirekesztett honpolgárok esetében szemmel láthatóan nem működik. Ezek az elesett emberek nem jutnak hozzá az elemi egészségügyi, oktatási és szociális szolgáltatásokhoz. A szociális jelzőrendszer működési zavaroktól szenved és meg van bénulva. Félő, hogy a szegények szóbeli és írásba foglalt kérései, amelyek a súlyos krízishelyzetről tanúskodnak, összesítve sem jutnak el Önökhöz, a magasabb hivatalok szintjéig, amiből érzékelhetnék a baj súlyosságát.

A mostani rendkívül hideg időszakban főleg a Budapesttől távoli régiókban semmilyen segítséget nem kapnak azok az elesettek, akik átmenetileg, vagy akár visszatérően nem rendelkeznek fűtőanyaggal (sokszor fűtő eszközzel sem), és nélkülöznek élelmiszert, gyógyszert, életmentő ruházatot. Jelentős az ellátatlan emberek száma, és sok a fejenként havi 10-15 ezer forintból tengődő ember, akik krízishelyzetükben sehová nem fordulhatnak segítségért, és egymást sem képesek támogatni. Tudomásunk szerint vannak olyan szervezetek, amelyek közfeladatot vállalva kifejezetten a probléma kezelésére szakosodtak, és címkézett állami pénz érkezett hozzájuk, de működésük esetleges, nincsenek országos hálózattá szervezve és nincs meg a hozzájuk vezető kijelölt és hozzáférhető kommunikációs csatorna. E hiányt pótolhatná egy ingyen hívható zöld szám, amelynek sürgős létesítését ez úton kezdeményezzük.

szocsoma_nyilt_level.JPG

Fotó: SZOCSOMA

A szociális ellátás intézményrendszere létezik állami szinten, de kistelepülések vezetői arról panaszkodnak, hogy nincs ehhez rendelt központi támogatás, és nem tudják a feladatot ellátni, bármennyire szeretnék. Ugyanakkor nem ellenőrzi senki, hogy egy település kirekesztő szemléletű polgármestere és testülete nem mellőzi-e a mélyszegénységgel sújtott roma lakosságot a segélyezésben, miközben kiemelten foglalkozik velük gyermekkiemelés ügyében. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok sem tudják kezelni a helyzetet, és sokszor egyáltalán nem nevezhetők segítőknek.

Nem tekinthetjük helyzetkezelésnek azt a reflexszerű reakciót, amelynek következménye gyermekkiemelés a családból, hiszen a nehéz időszakokat számos módon át lehetne hidalni, ráadásul költségkímélő módon. Éppen ezért az általunk most kezdeményezett tervezett jelzőrendszer nem is lehet a meglévő rendszer része, mert akkor ehhez sem férhetnek majd hozzá a szegények. Igaz, nagy lesz a “megtakarítás”, ami persze ez esetben nem volna kívánatos. Amikor a szegény ember nem jut tűzifához, és kénytelen ruházatát, használati tárgyait eltüzelni, akkor ugyan szintén „megtakarításra” kerül sor, de az ennek ártalmas mellékhatásaként keletkező szmog nem válogat, megtizedel gazdagot és szegényt, hiszen a szivacs, gumi, és műanyag flakon mind rákkeltő égéstermékké válik a levegőben.

Ezért gondoljuk: legalább azt lehetővé kellene tenni, hogy a legszélsőségesebb nehézségeket az ország bármely részén alkalmilag orvosolni kellene állami forrásból. Kérjük, hogy a tárca mielőbb fontolja meg javaslatunkat, és éljen a szociális katasztrófavédelmi zöld szám bevezetésének lehetőségével, ami talán sokak életét mentheti meg a továbbiakban.

Tisztelt Miniszter Úr! Ön életet menthet, ha akar.

Kiss Anikó, a SZOCSOMA MOZGALOM vezetője és a mélyszegénységben élők szolidáris civil barátai

SAJTÓDÍJ - A szegénységről méltósággal

Honnan ered az ötlet?


A Magyar Szegénységellenes Hálózat 2017. január 30-án első ízben adja át sajtódíját A szegénységről méltósággal című kezdeményezés keretében. Úgy gondoljuk, a díjra azért van szükség, hogy megmutassuk: a szegénységről igenis lehet és kell klisék, sztereotípiák nélkül, a valóságot és a szegénységben élő emberek erőfeszítéseit méltósággal bemutató sajtóanyagokat készíteni, amelyek hitelességét a legjobban a szegénységet tapasztaló emberek tudják megítélni. De honnan ered az ötlet, hogy érintett zsűritagok véleménye alapján szülessen a döntés: kihez kerüljön a díj? Erről mesélünk az alábbi bejegyzésünkben.

Az, hogy a médiában a szegénység kérdésköre esetenként torzan, szenzációhajhász módon, akár magukat a szegénységben élőket hibáztatva, vagy kizárólag a számadatokra koncentrálva, a számok mögötti emberekről megfeledkezve jelenik meg, nem pusztán hazai probléma. Többek között osztrák szomszédaink is küzdenek vele, így az Osztrák Szegénységellenes Hálózat, a Die Armutskonferenz munkatársai 2010-ben úgy döntöttek, hogy egy kreatív ötlettel igyekeznek változtatni ezen a helyzeten. A velük kapcsolatban álló szegénységet megtapasztalt emberekkel közösen elkezdtek azon dolgozni, hogy létrehozzanak egy díjat, amelyet évente egyszer azon sajtóanyagok készítői kapnak, akik a szegénységről árnyaltan, a tényeket bemutatva és az érintettek küzdelmeire, nézőpontjára tekintettel tudósítanak. 
Mindehhez összeállítottak egy kis kézikönyvet is, amely arról szól, hogy a szegénység sablonos bemutatásának elkerülése érdekében mire érdemes figyelni szerzőnek és befogadónak egyaránt. A listában többek között olyan szempontok szerepelnek részletezve mint megfelelő szóhasználat; szöveg és fotó viszonya; klisémentes címadás és lead; vagy mitől sztereotípiamentes a tartalom.
Ennek az összefoglaló anyagnak a mentén már könnyebbé vált a szegénységet megtapasztalt érintettekből álló zsűri számára is a döntés. Decemberben immár hatodik alkalommal nyújtották át az elismeréseket, a szegénységben élők sajtódíja pedig az évek során egyre inkább presztízsre is szert tett a szegénység témájában publikáló újságírók körében. Jelenleg Ausztriában négy kategóriában osztják ki, ezek: nyomtatott, rádió, televízió és online.
A sikert követően az osztrák hálózat felvette a kapcsolatot az Európai Szegénységellenes Hálózat (European Anti-Poverty Network, EAPN) más tagjaival is, köztük a horvát, az izlandi hálózattal - és velünk, a Magyar Szegénységellenes Hálózattal. Örömmel fogadtuk a megkeresést, megkezdtük mi is az utat a szempontok átgondolásával, a zsűri összehívásával.
Hamarosan pedig ki is derül, hogy a pályázó újságírók közül kihez kerül az elismerés, hiszen

jan. 30-án hétfőn, 18 órakor kezdjük

A szegénységről méltósággal című sajtódíjunk ceremóniáját a DocuArtban,

részletek itt, további információk itt!


Mindenkinek, aki azon dolgozott (zsűritagként, önkéntesként, munkatársként, pályázóként, a híreket megosztóként), hogy megvalósulhasson ez a terv, köszönjük!

 

drachen-der-armut.jpg

Fotó: Az Ausztriában átadott díj, a fehér sárkány ("Drachen der Armut" - forrás: http://www.armutskonferenz.at/aktivitaeten/journalismuspreis-von-unten.html) 


zsuri.jpg

Fotó: A hazai zsűri döntés után

SAJTÓDÍJ - A szegénységről méltósággal

Tanácskozik a zsűri...

Miközben a szegénység társadalmi probléma, és minden számadat mögött emberi sorsok, erőfeszítések, nehéz élethelyzetek vannak, a szegénységről mégis sokszor esik szó a médiában sztereotip, leegyszerűsítő módon. Ennek ellensúlyozására a szegénységet és a szegénységben érintettek küzdelmeit hitelesen bemutató sajtós törekvések megerősítése érdekében idén a Magyar Szegénységellenes Hálózat (MSZEH) útnak indítja A szegénységről méltósággal című sajtódíjas kezdeményezését.

A díjjal olyan, tavaly megjelent cikkeket, riportokat, interjúkat, tudósításokat – és ezen keresztül alkotóikat – szeretnénk jutalmazni, amelyek a szegénységet megtapasztalt érintettekből álló zsűri véleménye szerint megfelelő módon; körültekintően, méltósággal és árnyaltan mutatják be a szegénységben élők helyzetét. Reményeink szerint kezdeményezésünkkel megmutathatjuk, hogy e nehéz történeteket és a szegénységben élők helyzetének összetettségét a sajtóban lehet körültekintéssel, odafigyeléssel, a szereplők méltóságát tekintetbe véve, perspektívát mutatva ábrázolni; a tények és a háttér megfelelő felkutatásával, bemutatva helyzetük változtatására irányuló erőfeszítéseiket, és egyben a nehézségeket megélő emberek megszólaltatásával (akiknek maguknak kevés érdemleges megnyilatkozási lehetőségük van) – díjunkkal az ilyen megközelítést és jó gyakorlatokat szeretnénk elismerni. 

A sajtódíjat Európa-szerte az Európai Szegénységellenes Hálózat (EAPN) több tagszervezete átadta az elmúlt hónapokban, többek között szomszédaink, Ausztria és Horvátország hálózata is.

A zsűrizési folyamatban részt vesznek a Közmunkás Mozgalom a Jövőért, a Lépjünk, hogy léphessenek Egyesület, A Város Mindenkié és a Magyar Szegénységellenes Hálózat aktivistái, akik az ország több pontjáról érkeztek, Bátonyterenyéről, Győrből, Kecskemétről, Budapestről. A díjátadó jan. 30-án 18 órakor lesz a Palantír Film Alapítvány / DocuArt moziban, eseménye a Facebookon itt elérhető.

 

sajtodij_szegenyseget_meltosaggal_a_zsuri_tanacskozik.jpg

 Fotó: Összeült sajtódíjunk zsűrije

Jó hírt kaptunk!

Karácsonyi akció

Nagy öröm a számunkra, amikor tanúi lehetünk annak, hogy azoknak a szegénységet megtapasztalt embereknek, akik a tagszervezeteinkkel kapcsolatban állnak, sikerül egy kicsit könnyebbé tenni a mindennapjait. Így történt ez karácsony előtt pécsi családok esetében is, a velük dolgozó szervezet, az Élmény Tár Tanoda rövid beszámolója, amelyben a SciTech Nutrition Kft.-nek mondanak köszönetet a felajánlásért, alább olvasható.

 

Fővárosból érkezett segítség


2016 decemberében az Élmény Tár Tanoda 11 családnak tudott hozzájárulni a karácsonyához.
Igyekeztünk szebbé tenni azoknak a családoknak a számára az ünnepeket, akiknek a gyerekei
rendszeresen járnak a tanodánkba és a szülők is egész évben velünk tartanak a közös munkában.
Többen voltak, akik pénzzel, játékokkal vagy tartós élelmiszerrel segítettek minket, hogy a
rászoruló családoknak igazi meglepetéscsomagokat állíthassunk össze.
A SciTech Nutrition Kft-nek köszönhetően tartós élelmiszerekkel és tisztítószerekkel is
gazdagíthattuk az adományokat. Nagyon köszönjük ezt, mivel ez egy extra meglepetés volt a
családok számára és külön örültek, hogy a bőséges csomaghoz tisztítószerek is tartoztak.


„Ezek mind nagyon jól jönnek így karácsonykor.”

„Jajj, de jó, mennyi minden van most ezekben!”

„Nagyon köszönjük, így gazdagabb lesz a Jézuska!”

 

NAGYON KÖSZÖNJÜK!

www.elmenytartanoda.wordpress.com
www.facebook.com/MenedekPecs

 

scitech_nutrition_elmenytar.jpg

Fotó: Élmény Tár Tanoda, 2016

Egy ötgyermekes édesanya története

A következő írás egy szegénységet megtapasztalt édesanyáé, aki a nehézségei ellenére évek óta ad aktivitásával, tenni akarásával erőt másoknak. Története jó példája annak, hogy mielőbb nagy szükség lenne Magyarországon megfelelő szintű garantált minimumjövedelemre, amely a szorult helyzetben élőknek jelentene nagy segítséget. Erről szól "EZ A MINIMUM!" című kampányunk, amelynek fő üzenete: a méltó megélhetés mindenkit megillet!

 

action_week_for_the_dignified_living_oct_2015_badges.jpg

Fotó: MSZEH, Méltó megélhetés hete, 2015

 

EZ A MINIMUM

Hamarosan 52 éves leszek és 5 gyermek anyukája. Ez a minimum, hogy ne kérdezze senki, hogy miért született meg az 5 lányom. Két születésnapom van, én legalábbis így érzem. 2010. december 21-e előtti és azutáni életem.
Egy hosszan tartó gazdasági, verbális, erőszakos élettárstól meglépni úgy, hogy nem tudtam kapok-e segítséget. A segítség az utolsó pillanatban jött.


Tehát előtte nevemen lévő vidéki házban éltünk heten. Nekem nem volt más jövedelmem csak a GyES-GyET a családi pótlék. Munkát sem kaptam helyben, mindenki azt mondta: 5 gyerek mellett mit akarok én. Élettársam dolgozott, de az italt sem vetette meg. Volt, hogy letiltotta közös bankszámlánkat, vagy eltette a pénztárcámat. Rávett 2006-ban 800 000.- személyi kölcsönre és ezt az OTP deviza nyilvántartású hitelként ajánlotta. 2008-ban a 2001-ben szocpolból épített lakásra már ráfért volna egy kis belső tatarozás. Így a közvetítő elintézett 3 millió HUF hitelt CHF nyilvántartásban.
Na persze 2010 októberre beütött a krach. Előtte is nagy beosztással kellett gazdálkodnom, úgy hogy nekem nincs munkám és a dolgozó családfenntartó iszik. Közben a lányok nőttek, de ruhákat kaptunk. Az élelmiszerboltban adósodtam el, és hát nyakamon a már fizethetetlen törlesztő részletek.  A részleteket az OTP havonta levette, így meg kellett gondolnom: vagy az élelmiszert fizetem ki, vagy a gáz-villany-víz díjat. Végül kikapcsoltak mindent. Ekkor történt az, ami arra a kényszerített, hogy kapcsolatunkat átgondoljam. Nincs áram, nincs internet, nincs online játék. Nem voltam otthon, egy képzésen vettem részt. Ezen az élettárs úgy felbőszült, hogy áramot akart lopni. A gyerekek elé álltak, hogy azt nem szabad. Ekkor dühében a kutyát kezdte ütlegelni. A lányok nagyon megijedtek, és amíg haza nem értem, le sem mertek jönni a tetőtéri szobából. Közösen győzködtek, hogy költözzünk el.  Nagyon nagy lépés volt ez, hiszen nem volt munkám, nem volt munkabérem, de elkezdtem Budapesten albérleteket nézegetni. Próbáltam a családi átmeneti otthonokat, mindenféle megoldásokat nézegettem. Decemberben jött a csoda. Valaki segített. Mindenkinek ez lenne a minimum. A BIZTOS HAVI FIX!!! Lett megfizethető albérlet, iskolák a lányaimnak. Munkám is lett.
Bár még azóta is nyögöm élettársam által okozott adósságot, de már nincs terhelés, uralkodás, megalázás.

Azóta eltelt 6 év.

Most mi is lenne a minimum? Egészségem megromlott. Hónapokat várok egy-egy vizsgálati időpontra. Lányaim tanulnak, dolgoznak. Épp a legifjabb továbbtanulásának útját egyengettem. Szerencsére oda vették fel, amit tanulni szeretne. Szerencsére egy gyerekközpontú szemléletű iskolába sikerült bejutnia. Ma az egészségügy sem áll a helyzet magaslatán. Meg kell néznem, hogy azt a gyógyszert, amit a doki felír, ki tudom-e váltani. Négy gyerekemnek szemüveg kell, évek óta nem volt náluk szemvizsgálat és új szemüveg. A ballagó, érettségiző gyerekem a szalagavatón nem fog szipi-szupi ruhában táncolni, mert nem tudom megfizetni. Gond a plusz utazási költség finanszírozása. Még ha egy napijegyet is kell venni, már fáj a fejem. MIBŐL? HONNAN spóroljam el?

Imre története

Elhangzott 2016. október 17-án, A szegénység elleni küzdelem világnapján

Az alábbi történet jól illusztrálja, hogy nemcsak "beleszületni" lehet a szegénységbe, hanem a képzettség ellenére is elérheti az embert egy munkahely elvesztése vagy akár egy betegség következményeként. Imre mesél nekünk, aki a sok egyéni nehézsége ellenére is fontosnak tartja, hogy fölhívja a figyelmet a hasonló helyzettel küzdőkre és arra, hogy mindenkinek jár a méltó megélhetés. 

 

Imre vagyok, a Közmunkás Mozgalom a Jövőért csoport aktivistája, egykori közmunkás, korábban gyógypedagógus szakoktató.

Mielőtt közmunkás és hajléktalan lettem, egy speciális közoktatási intézményben dolgoztam vidéken, szakoktató pedagógusként, ahol állami gondoskodásban nevelkedő, és enyhe fokban sérült gyermekeknek tanítottam szobafestő- mázoló- és tapétázó elméletet és gyakorlatot. Imádtam a szakmám, és imádtam átadni a tudásom a sérült tanulóknak, mert úgy éreztem, hálásabbak, mint az ép emberek.

A diplomamunkámat is két itt végzett tanulóról írtam, akiket tanítottam, többek között arról is, miként alakult az életük. Egyikük nálam szerzett jó, azaz négyes osztályzatot, és a későbbiekben el is tudott helyezkedni szobafestőként. Ez a fiú beszédhibás volt,  és ebben az intézményben csodálatos módon javult a beszéde is. A másik gyerek, egy lány, gazdaasszonynak tanult; megtanult főzni, mosni, vasalni, takarítani, és ezzel lehetőséget kapott, hogy munkába álljon a vendéglátásban. Ám ő sajnos nem jutott messzire az életben, és idővel lecsúszott.
Az állami gondoskodásban felnövő gyerekek, ha nem tanulnak tovább, a nekik megtakarított pénzt 18 éves korukban felvehetik; és ha nincs mellettük egy pártfogó, akkor előfordul, hogy az ilyenkor megjelenő szüleik, rokonaik elkérik tőlük az összegyűlt pénzt. A két diákom története közt az volt az egyik fontos különbség, hogy míg egyikük határozottan elutasította ezt a kérést, addig a másik engedett a szülői nyomásnak. A két fiatal párhuzamos történetéből pedig kitűnt számomra, mennyi minden múlik a támogatáson, és a külső körülményeken.

Engem az állásomból  ötvenkét évesen bocsátottak el. Ez hét éve történt; egy csütörtöki napon; szóltak, hogy hétfőn már nem kell bejönnöm, és a felmondási időt sem kell kitöltenem; így kerültem ki tizenhárom év után ebből az iskolából a nagy semmibe.

Az elmúlt években, miután vidékről felkerültem, sok helyütt dolgoztam – például utcaseprőként, de havat is lapátoltam; és sok más hasonló munka után értesültem arról, hogy a közterület felügyelet mellett működő Parkőr programba közmunkásokat keresnek. Így 2012 szeptemberével ebben a programban kezdtem el dolgozni, és két évre parkőr lettem. 
Szerettem figyelni a játszótéri játékokra, a temetőkben pedig a rendre és a tisztaságra felügyeltem. Az egyik külső kerület temetőjében, ahol dolgoztam, méltányosan és emberségesen bántak velünk. Ha esett, nem zavartak ki, mert tisztában voltak vele, hogy hajléktalan vagyok. A területi igazgató munkánk lejártakor egy csomag kávéval is megköszönte a munkámat; a biztonsági szolgálattól pedig egy doboz bonbont kaptam – miközben a minket foglalkoztató közvetlen vezetőimtől soha, semmi hasonló gesztus nem érkezett.

Ami szembetűnő volt, és nem is szerettem közmunkásságom alatt, az a közmunkások általános megítélése és megkülönböztetése volt. Például nekünk egy fővárosi szervezettel kellett kapcsolatot tartanunk; nekik jelentettük a hibákat, amiket a parkokban, játszótereken tapasztaltunk; és így értesültünk arról, hogy ugyanarra a munkára, amit mi közmunkásként végeztünk, négy kertészt is foglalkoztatnak, a miénknél jobb fizetésért és munkafeltételekkel. Máskor meg aluljáróban kellett dolgoznom, ahol bár rendőrök és közterület felügyelők is teljesítettek szolgálatot,  mégis nekünk, közmunkásoknak kellett vigyáznunk az aluljáróra, és a hajléktalan testvérekre. Én a Blahán voltam, és ott hallgattak is rám, mert megértettem őket. Magam is voltam ilyen helyzetben - éjszakai járatokon utaztam; vonaton, villamoson, tehát magam is „utcai harcos” voltam, két kemény hónapot töltöttem a mínuszokban - egy forint nélkül.

De hajléktalanként számos más hátrány is ért minket. Egy alkalommal például a szállónk közelében hirdettek meg egy tartós élelmiszer osztást: krumplit, cukrot, tésztát osztottak a helyi önkormányzat részéről. Mikor odamentünk, kiderült, hogy bár a kerületben laktunk, mégsem vagyunk jogosultak rá. Pedig szívesen főztünk volna mondjuk egy paprikás krumplit.

42 év 186 munkanap van a hátam mögött; 59 éves vagyok. Dolgoztam, még ún. kommunista műszakban  a bajai uszodában (melynek 25 méteres medencéjéből olyan sportolók indultak el, mint Hosszú Katinka, vagy Vereczkey Zsolt paralimpikon). Vannak betegségeim, és sehol sem tudok elhelyezkedni, mert öregnek tartanak. Sajnos, már az egészségi állapotom miatt sem tudnak felvenni, még diplomásként sem. Múltkorában az egyik levéltár portájára kerestek embert, de az egészségi állapotom miatt nem merték vállalni a foglalkoztatásommal járó kockázatokat.

Elengedhetetlennek tartom, hogy a kormány olyan segélyezési rendszert dolgozzon ki, amelyből szűken, visszafogottan, de meg lehet élni!

Ha csak közmunka jut valakinek, akkor legalább a minimálbért fizessék ki!  

A közmunkásoknak is legyen évi rendes szabadsága, ugyanannyi, mint a többi munkavállalóé, és  ugyanúgy dönthessenek, mint más munkavállaló arról, hogy hogyan veszik ki a szabadságukat!

 A beszéd október 17-én, A szegénység elleni küzdelem világnapján hangzott el. 
Nyílt levelünket a megfelelő szintű garantált minimumjövedelemről az alábbi linken olvashatjátok, és csatlakozhattok is hozzá – ebbéli szándékotokat, kérjük, a hapn@hapn.hu email címen jelezzétek!

süti beállítások módosítása